HTML

Oviból Suliba

Iskolás lesz a gyereked? Már iskolát keresel, de nem tudod, melyik lenne a legjobb választás? Itt választ kapsz kérdéseidre.

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Hogyan zajlik az iskolaérettségi vizsgálat?

2008.11.05. 21:56 kekrisz

Gyermeked tankötelessé válik, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, azaz legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb abban, amelyben a nyolcadik életévét betölti.

A 6. életév betöltésével nem minden gyerek lesz alkalmas az iskolai életmódra. Az óvoda vagy a Te kérésedre a nevelési tanácsadó vizsgálatot végez a gyerek iskolaérettségének megállapítására. Ha a gyereked nem járt óvodába, akkor köteles vagy iskolaérettségi vizsgálatra elvinni.

Az iskolaérettségi vizsgálatot pedagógusból (tanító, óvópedagógus), gyógypedagógusból, pszichológusból álló team végzi.

Miből áll az iskolaérettségi vizsgálat?

1. rész: Adatok felvétele

A Veled folytatott beszélgetéssel térképezik fel gyermeked eddigi fejlődésének irányát, ütemét a fogantatástól egészen a vizsgálat időpontjáig. Főbb szempontok: a terhesség lefolyása, a születés körülményei, csecsemő- és kisgyermekkori testi, mozgás-, beszéd- és érzelmi fejlődés, óvodai beilleszkedés, a család szociális háttere és érzelmi légköre.

2. rész: Csoportos vizsgálat 

Az iskolaérettségi vizsgálatra egyszerre több gyereket hívnak be és ők együtt vesznek részt a csoportos vizsgálaton, melynek időtartama 35-40 perc.

A gyerekeknek a következő feladatokat kell megoldaniuk:

  • emberalakot kell rajzolni;
  • előrajzolt szegélydísz mintákkal kell a lap szélét körbe rajzolni (ennek keretében általában először meg kell nevezni a formákat);
  • egy lapon látott köröket (labdákat) kell lemásolásni vagy dobókockával végezve ezt a feladatot, annyi korongot kell kirakni, amennyit a dobókocka mutat;
  • két hasonló formáról kell eldönteni, hogy azonosak-e;
  • házat, fenyőt, asztalt ábrázoló rajzot kell pontos lemásolni;
  • egy történetet mesélnek el a gyereknek a végén.

3. rész: Szünet

A gyerekek szabadon játszhatnak. Ekkor figyelik meg gyermeked társakhoz való alkalmazkodását, társas viselkedését, konfliktus megoldását, tárgyakhoz való viszonyát. Ezek a szociális érettséghez adnak támpontot.

4. rész: Egyéni vizsgálat

Az egyéni vizsgálat keretében az alábbiakat vizsgálják:

  • Általános tájékozottság: személyes adatairól, családjáról kérdezik gyermekedet. Érdeklődnek időbeni tájékozottságáról is. A testsémára vonatkozó kérdéseket tesznek fel. Vizsgálják, hogy képes-e a közvetlen, verbális kontaktus felvételére.
  • Az egyéni vizsgálat során elhangzott történet kell felidéznie. A felidézés jellegét figyelik: fő mozzanatokat jelölő szavak sorrendje, az emlékezeti hézagokat hogyan tölti ki, logikus vagy mozaikszerű a felidézés. A helyzet alkalmas a beszédhibák kiderítésére.
  • Mennyiségismeret, művelet: az iskolába lépő gyereknek 6-os számkörben jól kell tájékozódnia, számfogalma kialakult legyen. Műveleteket minimális eszközhasználattal végezzen. Egyszerű szöveges példákkal felmérik, hogy a gyerek gondolkodása milyen szinten van. Cselekvésben tárgyakkal manipulálva oldja meg a feladatot, vagy szemléltetés segítségével, netán tárgyakra gondolva, esetleg absztrakt módon.
  • Formaelmélet, reprodukció: 4 színes pálcikából 3 alakzatot készítenek egymásból, melyet le kell másolnia. Lehetőleg egymásból építve. Ezzel a téri tájékozódást, a rész-egész viszonyának észlelését, az emlékezeti reprodukciót vizsgálják.
  • Képolvasás: mutatnak egy családot ábrázoló képet, melyen a család tagjai szembekötősdit játszanak. A gyereknek egy mesét kell mondania róla. Megfigyelik, hogy képes-e a látottak megfogalmazására mondatokban, vagy csak felsorolást ad. Az oksági összefüggéseket felismeri-e, milyen a mondatalkotás színvonala.
  • Problémamegoldás gyakorlati élethelyzetekben: kérdéseket tesznek fel. Fontos, hogy a kérdésre válaszoljon, és a problémamegoldása önálló, aktív legyen.
  • Hasonlóságon alapuló megegyezés két dolog között: ebben a feladatban mondatokat kell befejezni a példamondat alapján. Pl. A kutyának négy lába van, a csirkének kettő. A cukor édes, az ecet... A füzet papírból van, a ceruza..., stb.
  • Okszerű (ok-okozatilag kapcsolódó) gondolkodás képrendezéssel: mutatnak két háromtagú képsort (labdázó fiú, akit egy autó majdnem elgázol, és tűzoltóról szóló képek) a történés sorrendjében, ok-okozati viszonyt felismerve kell rendezni, majd röviden elmesélni a történetet.
  • Analitikus-szintetikus gondolkodás: 4 db piros-fehér színű kockából 3 mintalapon lévő kép kirakása. Ezzel az analizáló-szintetizáló gondolkodást, a tériorientációt, megfigyelőképességet vizsgálják.
  • Közvetlen emlékezet: összetett mondatokat, számsorokat kell az elhangzás után visszaadnia. Például: Szépen süt a nap, és a gyerekek vidáman játszanak. Megfigyelhető a verbális emlékezet terjedelme, a beszédértés, reprodukció szintje.

Az iskolaérettségi vizsgálat során gyermeked magatartását folyamatosan megfigyelik, amiből a testi fejlettsége, fizikai terhelhetősége, szociális érettsége derül ki. Ennek szempontjai:

  • spontán a vizsgáló felé fordul, figyelmesen várja a feladatot vagy többször is fel kell szólítani, hogy figyeljen;
  • amint megkapta a feladatot, azonnal nekilát vagy meg sem várja a feladat ismertesét, esetleg hosszas bíztatás után fog hozzá;
  • szükség esetén tárgyilagos kérdéseket tesz fel a feladatra vonatkozóan vagy gyakran és feleslegesen kérdezősködik;
  • önálló feladatmegoldás vagy sokat kell segíteni, magyarázni;
  • mindent elkövet, hogy a kapott feladatot megoldja vagy gyakori figyelmeztetésre sem fejezi be;
  • a munkatempó gyors, egyenletes vagy lassú, mással foglalkozik, játszogat, firkálgat, kapkod;
  • gyorsan átáll egyik feladatról a másikra vagy nehezen áll át;
  • fáradékonyság nem mutatkozik vagy fáradékony;
  • elenőrzi saját munkáját, hibáit javítja vagy nincs önkritikája, hibáit nem ismeri fel, még a vizsgáló észrevételeinek hatására sem.

Ha gyermekeddel kapcsolatosan részképességzavar, fogyatékosság gyanúja merül fel, kiegészítő vizsgálatokat lehet végezni.

Az egyéni vizsgálat után a vizsgáló ismerteti Veled a beiskolázással kapcsolatos javaslatát. Ez csak javaslat, nem vagy köteles elfogadni.

A lehetséges javaslatok:

  • Az általános iskola 1. osztályába mehet.
  • Még egy év óvodai nevelése szükséges.
  • Iskola előkészítő foglalkozásokon vegyen részt az általános iskolában. (Ez napi 4 tanóra, de nem értékelik félévkor, évvégén.)
  • Korrekciós vagy kis létszámú osztályban kezdje meg tanulmányait.
  • Szakértői Bizottság vizsgálata szükséges. (Értelmi fogyatékosság vagy súlyos beszédfogyatékosság, tanulási zavar gyanúja esetén.)

Szólj hozzá!

Címkék: iskolaérettség iskolaérettségi vizsgálat

A bejegyzés trackback címe:

https://ovibol-suliba.blog.hu/api/trackback/id/tr86746909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása